A pogácsa az egyik legrégebbi és legkedveltebb sütnivaló a magyarlakta vidékeken, de sok más nemzetnél is. Tuti recept viszont nem létezik, mert ahány háziasszony és vidék, annyiféleképpen készülhet a kis, kerek vándorútravaló.

Kicsi nagy kedvencünk mára két fesztivált is magáénak mondhat:

2004-ben rendezték meg az elsőt Zalaszentgróton,

2007-től pedig Kétegyházán is évente megméretnek a legfinomabb pogácsák.

A név eredetét a latin focus – tűz –szóból eredeztetik.

Japán konyha

Egyetértés van a világ evőemberei között abban, hogy a japán konyhát vagy nagyon szeretni, vagy nagyon utálni lehet. A szigetország gasztronómiája a világ valamennyi konyhájától különbözik, beleértve ázsiai szomszédjaiét is. Az ételeket a nyers alapanyagok használata, a rengeteg tengeri élőlény, a szója mindenféle formája, a gyors elkészítési módszerek és a semleges ízvilág jellemzi. És ami a legfontosabb: a japánok a világon talán a legnagyobb figyelmet szentelik az ételek esztétikájának.

Grúz konyha

Aki már járt Grúziában, a Fekete-tenger menti ex-szovjet tagköztársaságban, annak minden bizonnyal része volt a messze földön híres grúz vendéglátásban: megízlelhette különleges fűszerezésű, többnyire dióval készült ételeit, a sajtos lepény különböző fajtáit (hacsapuri), illatos lepénykenyerét, márkás konyakjait, zamatos borait. A grúzok általában több órát töltenek el az ételekkel roskadásig megrakott, terített asztalnál.

Maszáj konyha

A maszájok kulináris szokásait nem éppen európai gyomorra méretezték: kedvenc reggeli italuk a felerészt tejből, felerészt marhavérből kevert turmix. Szép rózsaszínű lé, és igen tápláló, főleg, ha még frissen, melegen fogyasztjuk. De nem ez a maszáj harcosok egyetlen meglepő szokása.

Gyakran esznek bogyókat, nyers vagy épp csak megsütött vadhúst, kecskét, vért, a mi fűszereinkből pedig alig ismernek néhányat.

Az ókori perzsák étkezési szokásairól

Az ókorban Irán gazdag mezőgazdasági adottságokkal bírt, emellett pedig élénk kereskedelmet folytatott a görögökkel és a rómaiakkal. Ez azt eredményezte, hogy rengeteg fűszer, dió, cukor és egyéb földi hívság utazott át ezeken a területeken.

A perzsa királyi udvar lakomái meglehetősen híresek voltak, olyannyira, hogy a görögök is átvettek tőlük bizonyos étkezési szokásokat, például a kereveten fekve étkezést. Sztrabón, az ókor legnagyobb földrajztudósa Geographika című művében a következőket írta:

"A perzsák pazarul étkeznek, egész állatokat, sokat és sokfélét tálalnak fel.

Először is tervezzük meg a tálalást. Szükségünk lesz egy török kancsóra és kis kecses tulipánforma pohárkákra (vagy valami hasonlóra). Ez a menta- vagy almateához kell. Aztán egy kb. franciaágynyi hely a földön. 2-3 pokrócot és egy viaszos vászont leterítünk ott a földre, majd egy vidám mintás selyemszerű "abroszt". Méteráru boltban szerezhetsz be ehhez anyagot igen kedvező áron.

Hosszúkás lapos és félgömb alakú kisebb-nagyobb kerámia vagy fémtálak is jól jönnének.

A kolostor-gasztronóni a nem éppen ismert szóösszetétel. Nézzük mi van mögötte.

Nemcsak áhítattal élnek a megszentelt falak között a kolostorok lakói. Érdemes e sajátságos gasztronómiai lelőhelyeken kutakodni, és belekóstolni az apácák, szerzetesek főztjébe.

Van aki kifejezetten ezt a gasztronómiai témakört kutatja, és szép kis receptárat gyűjtött össze. Az eredetileg közgazdasági diplomával rendelkező külkereskedő Javier de Sagastizabal immár két évtizede foglalkozik azzal, hogy végigjárja spanyol kolostorokat.

Zsidek László gyerekkora óta gasztronómiával foglalkozik, az országot-világot Ízvadászként járja, ahol szakértő szemmel ismerkedik az éttermek kitűnő fogásaival, séfjeivel, gasztronómiai remekivel. Mindebből számos televíziós és rádiós műsor, riport és újságcikk és receptkönyv is született. Aktív közéleti tevékenysége során találkozhattunk vele országos és helyi kultúrális, szabadidős, sport, öko rendezvényeken, társadalmi segélyprogramokban egyaránt.

Ráspi, azaz Horváth József 1992-ben alakította át szülei fertőrákosi házát étteremmé. A név azóta márka lett. Ám míg idáig a vendégek zarándokoltak a fővárosból a Sopron melletti településre, most a híres szakács-borász hozza éttermét Budapestre.

hvg.hu: Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban is több nemzetközileg elismert, csillagos étterem működik távol a nagyvárosoktól, kicsi, néha egészen eldugott falvakban. Ezért nyitotta meg pont Fertőrákoson az éttermét?

Végy 4 medvetalpat, 2 hódfarkot, fél kiló bölényhúst, 1 mocsári madár húsát, egy marék erdei vörösbogyót a folyóparti erdőből, májusi citromfüvet...

Na jó, ezeket inkább kihagyjuk...

Felhasználunk viszont vadrizst, ami indiánrizsként is ismert és más, itthon is kapható nyersanyagokat.

A receptekkel viszont várunk a következő bejegyzésig, hogy kellőképpen ráhangolódhassunk e szellemvilággal, több ezer éves tapasztalattal átitatott kultúrára.  Előbb felkeltjük, felidézzük az ősi ételkészítési hagyományokat.

Vörösbab-leves

- Hozzávalók 4 személyre: 7,5 dl zöldségleves, 350 g kockára vágott burgonya, 150 g kockára vágott cékla, 100 g finomra vágott póré, 2 közepes hámozott, finomra vágott paradicsom, 1 zöld chilipaprika magostól, apróra vágva, 300 g főtt vörös bab, 2 evőkanál földimogyorókrém, 1 teáskanál oregánó, só.

- Elkészítés: A zöldségeket a mogyoróvajon megpároljuk, felöntjük a zöldséglével és 10 percig főzzük. Hozzáadjuk az előfőzött vörös babot, és fűszerezzük a levest.