Naspolya /MESPILUS GERMANICA/

VIRÁGZÁS:Májiustol-juniusig.

GYÜMÖLCSÉRÉS:Késõ õsszel

A NASPOLYA ELÕÁZSIÁBÓL SZÁRMAZIK,ÉS MÁR ÉVEZREDEKKEL EZELÕTT ELTERJEDT KÕZÉP -EURÓPÁIG,AZ AKKORI GERMÁNIÁIG. Az a téves feltételezés,hogy onnan származik latin germenicus,fajtanévbõl származik.Ez ma már alig ismert növény faként vagy cserjeként nõl, fa eléri a 6 méter magasságot. A kezdetben zöldes rozsdavörös gyümölcs késõ öszre megbarnul,ekkor kemény,és elsõ fagyokig fenn kell hagyni a fán.Szedés után addig tároljuk mig meg nem puhul és el nem veszti csersavtartalmának egy részét.Ezután nyersen is fogyasztható:Szénhidrátot és pektint tartalmaz.Más gyümölcsökkel keverve izes lekvár készithetõ belõle.Italok izesitésére is használják.Naspolya melegebb országokbol származik ezért elsõsorban az enyhe fekvésû,napos félárnyékos termõhelyeket kedveli.a fiatal fa ágai tövisesek,az uj hajtások fehér filcesen szörõsek.

Mennyire hasonlítanak a francia étkezési, ételkészítési szokások a magyarokéhoz?

A franciák reggelire egyszerû és könnyen elkészíthetõ ételeket fogyasztanak. A kávéhoz croissant esznekvajjal és jammel. A mi szokásainkkal ellentétben, õk reggelire épphogy csak harapnak valamit, ebédelni szintén nincsen

sok idejük, ezért a gyorsan elkészíthetõ ételeket részesítik elõnyben. Általában salátát esznek sajttal vagy hússal. Este, amikor összejön a család, hogy együtt étkezzenek és megbeszéljék a nap történéseit, elõételnek erõ- vagy krémlevest tálalnak.

A magyar konyha eljárásai alig térnek el más népek konyhájának ételkészítési eljárásiról, mert a világ bármelyik részén szintén fõzéssel párolással vagy sütéssel készítik az ételeket.
A magyar konyha éppen azoknak a különleges eljárásoknak köszönheti jó hírnevét, amelyek egyéb népek sütési és fõzési módjától megkülönböztetik. Pörkölt és paprikás ételeink alapja az olvasztott sertészsírban pirított hagyma, fûszerpaprikával keverve. A sertészsír azért a legmegfelelõbb, mert kellõ hõfokra hevítve a legjobban kioldja a hagyma illóolaját.

Mátyás Király korából és az õt követõ idõkbõl már bõséges adataink vannak. Mátyás király asztalára az ételek bõ és változatos sora került. A hazai és külföldi tudósok gazdagnak mondják hazánkat minden állat- és növényfajtában. A királyné olasz volt, így erõsen érvényesült az olasz befolyás a fõúri és nemesi konyhákon. Szakácsai is magyarok voltak.

A nyárson és rostélyon sülteken kívül készítettek még ételeket üstökben, bográcsban, lábasokban.

A magyar ételek elkészítési módja napjainkban - talán szerencsére - korántsem azonos õseinkével. A honfoglalás elõtti korban már megtalálhatóak azon ételek alapjai, amelyeket - fejlesztett formában - ma is ismerünk. Az osztjákoktól örököltük a bablevest, az azerbajdzsánoktól a gulyáslevest. A töltött káposzta õse a szárma. Ez a szõlõ- vagy káposztalevélbe töltött és rizzsel kevert hús török eredetû étel, többek között ez is egy bizonyíték arra, hogy a török hódítás igen nagy hatással volt a magyar konyha kialakulására.

Ez egy rendkívül kényes kérdés, legjobb ha Feng Shui tanácsadó véleményét kérjük ki, ugyanis színét meghatározza a konyha elhelyezkedése, (hogy mely égtáj fele néz), a nagysága és a természetes fény mennyisége is. Piros szín jól hat az emésztésre, ezért lássuk el kis konyhai kiegészítõkkel, mint például terítõ, gyertya, virágos vagy gyümölcsképek. Az étkezõ részben a fehér a fekete, a szürke vagy ezek kombinációja kerülendõ, ugyanis bizonyított dolog, hogy az effajta színek látványa csökkenti az étvágyat.

A mai rohanó világban az otthon egyik legfontosabb része a konyha, mivel a családtagok este találkoznak, és vacsora közben tudják csak megbeszélni a napi eseményeket. Nem véletlenül nevezik Magyarországon a konyhát családi tûzfészeknek. Ezért nagyon fontos úgy kialakítani a Feng Shui elveivel, hogy itt az emberek a lehetõ legjobban érezzék magukat.

Kínában a gazdagság szimbólumának tekintik a konyhát, ezért elrendezését, bútorzatát nagy körültekintéssel tervezik meg.

Reformtáplálkozás

A reformtáplálkozás nem csupán hús-, zsír és cukormenetes étrend, hanem egy átfogó, sokrétû szemléletváltozás, amelyben az egészség helyreállításán, a természetes íz és étvágy megõrzésén, s új ízek megismerésén van a hangsúly. A legfontosabb ebben a folyamatban, hogy a táplálkozási szokásaink megváltoztatását tudatossá tegyük. Higgyünk abban, hogy szokásaink megváltoztathatók, ha kellõ ismeretekre teszünk szert ezen a téren, és elegendõ energiát fordítunk az irányváltásra.

A nyugat-európai vásárlók már kezdenek rájönni, hogy az élelmiszereknek nem a kinézete a legfontosabb, hanem a beltartalmi értéke. Egyre kevesebben vágynak az azonos méretû, jellegtelen ízû, fényesre dörzsölt gyümölcsökre. Mind több emberben tudatosul, hogy a nagy méret, a vonzó szín az agyonvegyszerezés következménye. Az ily módon termesztett zöldségben feldúsul a mûtrágya és a különféle permetlevek, amelyek a szervezetbe kerülve rákot és különféle mérgezési tüneteket okoznak.

Gundel Károly: "Hogy mi a magyar ételek ízletességének titka? Végy egy konyhát, amelynek ükapja kaukázusi, dédapja olasz, nagyapja török, sógora osztrák, nagybátyja francia; Keress ehhez egy népet, amelynek jó ínye, fejlett ízlése, és emellett érzéke, kedve van a fõzéshez." Ezt mások ezzel a megjegyzéssel egészítették ki: A magyar konyha értéke, hogy a legegyszerûbb nyersanyagokból is a legváltozatosabb ételeket hozza létre a legfondorlatosabb módon.

Aki már kóstolta készséggel elismeri, hogy a korpás kenyerek íze sokkal finomabb, mint a fehér kenyéré, de hiányolják a héjuk ropogósságát. Ez a probléma azonban viszonylag könnyen megoldható. A sikér nélküli liszttel (pl. rozsliszttel) kevert kenyerek héja ropogósabbá tehetõ, ha a tésztájukat túldagasztjuk. Normál esetben addig kell dagasztani a kenyértésztát, ameddig összehurkázódik, és kisimul. Ha ezt követõen tovább gyúrjuk, akkor a rozsliszttõl mind jobban leragad a tál aljára.

Az utazási kedv növekedésével nálunk is mind többen mennek külföldre. A trópusi országokba igyekvõk a helyi ételspecialitásokon kívül kóstolják meg az arrafelé honos gyümölcsöket is, mert csak így kapnak teljes képet az ott élõk gasztronómiájáról. Ha nem is fog ízleni mindegyik, legalább elmondhatjuk, hogy: ezt is megismertük. Azért is célszerû megismerni a trópusi gyümölcsöket, hogy kibõvíthessük velük az étrendünket. Dr. Velich István ismeretterjesztõ könyveibõl megtudhatjuk, hogy a világon 1500 fajta gyümölcs létezik, ebbõl 150-et termesztünk, és csupán kéttucatnyi az, amit rendszeresen fogyasztunk.

Mivel télen a vitaminszükségletünket többnyire déligyümölcsbõl fedezzük, érdemes róluk bõvebben is szólni. A trópusokon és a Földközi-tenger mellékén termelt gyümölcsök választéka óriási, de más európai országokhoz hasonlóan nálunk is citromból narancsból mandarinból grépfrútból banánból kivibõl, ananászból fügébõl és datolyából fogy a legtöbb. A citromnál kerüljük a nagy, vastag héjúakat, mivel a kisebb méretû, vékony héjú fajták több levet adnak, így relatíve olcsóbbak.

A férfiak állítólag ijedtükben találták fel a porszívót, a mosógépet, a padlókefélõt, a mosogatógépet, és más otthon használatos szerkezetet, amikor a nõk megkérték õket, hogy segítsenek a háztartásban. Ez a XX. század elején átélt sokk ma is érezteti a hatását, mert a férfiak száz év után sem lettek háziasabbak. Most is töretlen aktivitással gyártják rakásra nõtársaiknak a különféle háztartási eszközöket, gépeket, hogy minél kevésbé kelljen részt venniük a házimunkában.

1. Nagy nyomáson főzött és fagyasztott élelmiszerek → Élet és Tudomány, 1993/45 szám (1438. oldal)
2. Zöldségek savanyítása fermentálással → Ideál, 1999. október (59. oldal)
3. A kelt tésztában lezajló fizikai folyamat tudományos magyarázata → Magyar Konyha, 2001. március (22. oldal)
4. Hogyan megy végbe a mézkészítés a méhek belső szerveiben → Népszabadság, 2001. május 17. (30. oldal)
5. Surányi Dezső: Aszaló napsugár (Téka Könyvkiadó - 1990)

1. Telített, telítetlen és többszörösen telítetlen olajok zsírsavtartalma ? Elixír, 1998. november (17. oldal)
2. Rizsfajták ajánlása ? Ideál, 1999. február (53. oldal)
3. Koleszterin és rák ellen védõ tojás ? Népszava, 1999. április 29. (10. oldal)
4. Különbözõ zöldségek és gyümölcsök hatása a szervezetre ? Ideál, 1999. augusztus (16. oldal) és Elixír, 1999. augusztus (32. oldal)
5. Különféle ét- és salátaolajok jellemzõi ? Vendéglátás, 2000. augusztus (10.

- Alabárdos étterem
- Budavári Fortuna étterem
- Corvinus étterem (Hotel Corvinus Kempinski)
- Dominican étterem (Hilton Hotel)
- Fausto's Ristorante
- Gambrinus étterem
- Gundel étterem
- Kisbuda Gyöngye étterem
- Mágnáskert étterem
- Monarchia étterem
- Vadrózsa étterem
- Valentine étterem (Várkert Casino)

A vendéglátó szakma neves szakemberei
(séfek, étteremtulajdonosok) és újságírók által összeállított
toplista Magyarország legjobb éttermeirõl
(ábécé sorrendben, 2006. évi adat)

A szakmai zsûri által háromcsillagosnak nyilvánított éttermek:

1. Faust's étterem - Budapest
2. Gundel étterem - Budapest
3. Lou Lou étterem - Budapest
4. Páva étterem - Budapest
5. Rosenstein étterem - Budapest
6. Tanyacsárda - Lajozsmizse

1. Admirális étterem - Érd
2. Alabárdos Étterem - Budapest
3. Arany kaviár étterem - Budapest
4. Fehér szarvas étterem - Eger
5. Fregatt Arizona étterem - Pécs
6. Kistücsök étterem - Balatonszemes
7. La Maredo étterem - Gyõr
8. Matteo étterem - Budapest
9. Oliva étterem - Veszprém
10. Ráspi étterem - Fertõrákos
11. Spoon Café and Lauge - Budapest
12. Tercia étterem - Sopron
13. Villa Medici - Veszprém

A szakmai zsûri által egycsillagosnak nyilvánított éttermek:

1. Baraka Restaurant & Lauge - Budapest
2. Bock bisztró - Budapest
3. Budavári Fortuna Étterem - Budapest
4. Kakas étterem - Budapest
5. Mokka Café & Restaurant - Budapest
6. Múzeum Kávéház és Étterem - Budapest
7. Spoon étterem - Budapest
8. Tom George étterem - Budapest
9. Vadrózsa étterem - Budapest

EGZOTIKUS GYÜMÖLCSÖK SZÓTÁRA

Turrón

A turrón arab származású édesség, amit a 16. században hoztak be Spanyolországba. Legfontosabb összetevõi a méz, a cukor, a tojásfehérje és a pirított mandula. Sokféle típusa létezik, marcipános, kókuszos, kesudiós, mogyorós vagy éppen ez a kakaós. Volt szerencsém párat kóstolni Spanyolországban.

Ez a turrón kakaós ízesítésû, teljesen úgyis néz ki, mint egy tábla csoki, azt leszámítva, hogy nem kockákból, hanem nagyon vékony csíkokból állt.

Legfõbb elv, ami maradék a konyhában van az mind bele. Minden húsféle, tengergyümölcsei, és akár zöldségfélék is. Ha vásárolni kell hozzávalókat, akkor a minimum:

20 dkg. sertéshús, 1 csirke mell, 20 dkg. rákhús, 20dkg. kagyló, 20 dkg rizs, 20 dkg. zöldborsó, 2 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2 db paprika, 3 db paradicsom, 1/4 liter húsleves, 2 dl fehérbor. 1 mokkáskanál sáfrány, só, bors, olívaolaj.

A húsokat apró darabra vágjuk (ragu nagyságura) A hagymát finomra a paprikát vékony csíkokra a meghámozott paradicsomot gerezdekre vágjuk.

A manchego a legismertebb spanyol sajt. A manchego juhsajtot jelent, ami a tej eredetére utal. A sajt két kilós tömbökben készül félkemény vagy kemény formában. A szine pedig világossárga vagy arany. A héja barna, néha sötétbarna vagy fekete amely egy karakterisztikus mintát alkot.

Az íz a sajt érettségi fokától függûen lehet friss savanykás vagy zamatos puha. Az érettségi fokai a következõek: friss, 3-4 hónapos érett vagy egy éves öreg. Ahhoz hogy ezt a sajtot tartósítsák olívaoljaba teszik.

Elsõ látásra abban különbözik a mi sonkánktól, hogy nem füstölik, hanem egyszerûen sózással tartósítják. Ez a módszer már a Római Birodalom idején is ismert volt, s a spanyol sonka már ekkor olyan jó hírnek örvendett, hogy Diocletianus császár is említést tesz róla írásaiban.