Téved, aki azt hiszi, hogy kenyeret sütni nehéz. Semmivel sem bonyolultabb, sőt, jóval könnyebb, mint a legtöbb sütemény elkészítése. A titok nyitja mindössze annyi, hogy pontosan be kell tartani a receptben szereplő mennyiségeket. Itt nem működik a "megkóstolom, és majd ezt-azt beleteszek még"-elv, mivel kenyerünk állaga múlhat azon, hogy miből mennyit használunk.

A házi kenyér ízletesebb, mutatósabb és egészségesebb, mint a bolti. Ráadásul tartósítószer-mentes.

A chilei Pablo Neruda és a guatemalai Miguel Angel Asturias „Comiendo en Hungría” címmel írt közös könyvet magyarországi szép napjaikról a hatvanas években.           

A könyv eddig három kiadást ért meg, legutóbb Santiago de Chilében jelent meg. Magyarországon alig tudnak róla. Címe egyébként azt jelenti: „Magyarországon

étkezve”

 

 

Fenyves János venezuelai tiszteletbeli főkonzul írása

 

Néhány kedves és nyilt hangú részlet a két latin-amerikai szájából:

 

“Budapest délutánja a hidakkal, amelyek mint a rácsok a folyó felett; a neogót országházzal, amely egy tortára hasonlít - úgy bámuljuk, mint a kisgyerek aki csodálattal nézi a varázslót.

Nem kizárt, hogy forró nyomra bukkantak a német hatóságok az országban még mindig terjedő hasmenésjárvány forrásának felkutatásában. Szombati sajtóértesülések szerint május közepén csaknem húszan fertőződtek meg az észak-németországi Lübeck egyik éttermében. A hatóságok most azt igyekeznek kideríteni, hogy mi okozhatta a fertőzést, ezért az éttermet már pénteken átvizsgálták, mint ahogy vizsgálják azokat az élelmiszer-láncolatokat is, amelyek a különböző élelmiszereket, illetve alapanyagokat szállították az étterem számára.

Kellemes kirándulás napsugaras időben felmászni a Gellért hegy oldalába, ahol századfordulós villák és vadonatúj luxus kacsalábak sorakoznak az illatozó virágzó gesztenyefák alatt.

 

Két hosszú út fut végig a hely déli részén, a Ménesi út és a Somlói út. Ez utóbbin sétálva a 26. számnál betérhetünk egy villába megpihenni és éhségünket csillapítani. Nem is akárhogyan!

 

A népszava egyik cikkírója így számol be saját tapasztalatairól:

 

A családias ebédező helyet a kíváncsi tekintetektől elrejtve, egy romantikus bástyával ékesített régi kúria alagsorában találjuk meg, feltéve, hogy észrevesszük az utcán az apró táblát, s rajta a fantáziadús feliratot: "Étkezde".

 


Egészséges virágokat válogassunk, kicsit folyó víz alatt elmossuk, de óvatosan és csak kissé, hogy a virágpor benne maradjon. Lehetőleg tiszta helyen gyűjtsük, távol az utaktól.

Két marék pitypangvirágot teszünk egy liter hideg vízbe és lassan főzzük.
Amikor a víz bugyogni kezd, a tűzhelyről a fazekat levesszük és éjszakára állni hagyjuk a főzetet.

Másnap az egészet egy szitára öntjük, lecsepegtetjük, és két kézzel jól kinyomjuk.
A léhez egy kiló nyers cukrot keverünk, és hozzáadunk egy fél citromot karikákra vágva, esetleg héja nélkül csak a levét.

Újabb magyar étterem kapott Michelin-csillagot, így a Costes mellett már a belvárosi Onyx is büszkélkedhet a rangos elismeréssel - derül ki a vilagevo blog honlapjáról. Széll Tamás az Onyx séfje a blognak úgy nyilatkozott: "40 fokos lázban töltöm az első napom a Michelin-csillagos étteremben, hulla beteg vagyok. Nagyon örülünk, még fel se fogtam! Kicsit szédülök is!"

Az Onyx étterem a belvárosi Vörösmarty téren található, 2007. áprilisában nyitotta meg kapuit.

Az ősmagyar konyha eleink honfoglalás kori és az előtti általános ételeit, italait, gasztronómiai szokásait, hagyományait foglalja magában.

 

Őseink állandó szálláshelyein üstben, bográcsban és kemencékben főztek-sütöttek, amikor azonban úton voltak vagy állataikkal távolabb éltek állandó szálláshelyüktől "kővel főztek", hiszen üstjeiket és cserépedényeiket nem tudják lovon szállítani.

Tűz csiholására viszont mindig volt tarsolyukban tűzszerszám (tapló és tűzkő vagy acél).

Az ősmagyar konyhára jellemző volt a sokféle fűszer használata.

 

 

 

 

csombor

 

A máig elterjedt fűszerek közül pedig -francia botanikusok feltételezése szerint- kettőt a magyarok hoztak be Európába a X. században, mégpedig a tárkonyt és a csombort.

 

 tárkony

 

 

Ezenkívül a „fűszerszámok” egész tárházát ismerték. Legjellemzőbbek:

• kakukkfű

 

• kömény

 

• fokhagyma

 

• szurokfű

 

• kapor

 

• turbolya

 

• lestyán

 

• citromfű

 

• fehér mustár

 

• zsálya

 

• gyömbér

Sok vadon termő fűszerfüvet, ízesítőt is használtak, például: vízitorma, galagonya, pipacs, cickafark, bojtorján, csalán, mezei katáng, tyúkhúr, kamilla, pitypang, mezei zsázsa, medvehagyma.

Őseink elsődleges itala természetesen a tiszta víz volt, de ezenkívül kedvelt italok voltak még az alábbiak.

A kumisz

A kumisz az ősmagyarság híres, édeskés, enyhén szénsavas, alkoholos itala, mely az összes Belső-Ázsiai népnél elterjedt és kedvelt.
A kumiszt kancatejből készítik erjesztéssel. Minél tovább hagyják a kumiszt az erre a célra kialakított bőrtömlőkben érlelődni, annál magasabb lesz az alkohol-, tejsav- és szénsavtartalma, míg cukortartalma csökken.

 

Egy nép ételkultúrája éppúgy hozzá tartozik, mint néprajza, zenevilága, hitvilága, nyelve vagy testalkata.

 

Kövi Pál írja:

 

"A népi muzsikához és a népdalkultúrához hasonló érték és páratlan művelődési kincs rejlik a gasztronómiában. Ezt a kincsesbányát fel kell tárnunk, alá kell szállnunk a mélyére, mert minél mélyebbre hatolunk benne, annál magasabbra jutunk a tudás és a szellem dolgában".

Ételeink egészen más jellegűek voltak - és ma is azok -, mint Európa más népeié.