A mai rohanó világban az otthon egyik legfontosabb része a konyha, mivel a családtagok este találkoznak, és vacsora közben tudják csak megbeszélni a napi eseményeket. Nem véletlenül nevezik Magyarországon a konyhát családi tûzfészeknek. Ezért nagyon fontos úgy kialakítani a Feng Shui elveivel, hogy itt az emberek a lehetõ legjobban érezzék magukat.

Kínában a gazdagság szimbólumának tekintik a konyhát, ezért elrendezését, bútorzatát nagy körültekintéssel tervezik meg.

Reformtáplálkozás

A reformtáplálkozás nem csupán hús-, zsír és cukormenetes étrend, hanem egy átfogó, sokrétû szemléletváltozás, amelyben az egészség helyreállításán, a természetes íz és étvágy megõrzésén, s új ízek megismerésén van a hangsúly. A legfontosabb ebben a folyamatban, hogy a táplálkozási szokásaink megváltoztatását tudatossá tegyük. Higgyünk abban, hogy szokásaink megváltoztathatók, ha kellõ ismeretekre teszünk szert ezen a téren, és elegendõ energiát fordítunk az irányváltásra.

A nyugat-európai vásárlók már kezdenek rájönni, hogy az élelmiszereknek nem a kinézete a legfontosabb, hanem a beltartalmi értéke. Egyre kevesebben vágynak az azonos méretû, jellegtelen ízû, fényesre dörzsölt gyümölcsökre. Mind több emberben tudatosul, hogy a nagy méret, a vonzó szín az agyonvegyszerezés következménye. Az ily módon termesztett zöldségben feldúsul a mûtrágya és a különféle permetlevek, amelyek a szervezetbe kerülve rákot és különféle mérgezési tüneteket okoznak.

Gundel Károly: "Hogy mi a magyar ételek ízletességének titka? Végy egy konyhát, amelynek ükapja kaukázusi, dédapja olasz, nagyapja török, sógora osztrák, nagybátyja francia; Keress ehhez egy népet, amelynek jó ínye, fejlett ízlése, és emellett érzéke, kedve van a fõzéshez." Ezt mások ezzel a megjegyzéssel egészítették ki: A magyar konyha értéke, hogy a legegyszerûbb nyersanyagokból is a legváltozatosabb ételeket hozza létre a legfondorlatosabb módon.

Aki már kóstolta készséggel elismeri, hogy a korpás kenyerek íze sokkal finomabb, mint a fehér kenyéré, de hiányolják a héjuk ropogósságát. Ez a probléma azonban viszonylag könnyen megoldható. A sikér nélküli liszttel (pl. rozsliszttel) kevert kenyerek héja ropogósabbá tehetõ, ha a tésztájukat túldagasztjuk. Normál esetben addig kell dagasztani a kenyértésztát, ameddig összehurkázódik, és kisimul. Ha ezt követõen tovább gyúrjuk, akkor a rozsliszttõl mind jobban leragad a tál aljára.

Az utazási kedv növekedésével nálunk is mind többen mennek külföldre. A trópusi országokba igyekvõk a helyi ételspecialitásokon kívül kóstolják meg az arrafelé honos gyümölcsöket is, mert csak így kapnak teljes képet az ott élõk gasztronómiájáról. Ha nem is fog ízleni mindegyik, legalább elmondhatjuk, hogy: ezt is megismertük. Azért is célszerû megismerni a trópusi gyümölcsöket, hogy kibõvíthessük velük az étrendünket. Dr. Velich István ismeretterjesztõ könyveibõl megtudhatjuk, hogy a világon 1500 fajta gyümölcs létezik, ebbõl 150-et termesztünk, és csupán kéttucatnyi az, amit rendszeresen fogyasztunk.

Mivel télen a vitaminszükségletünket többnyire déligyümölcsbõl fedezzük, érdemes róluk bõvebben is szólni. A trópusokon és a Földközi-tenger mellékén termelt gyümölcsök választéka óriási, de más európai országokhoz hasonlóan nálunk is citromból narancsból mandarinból grépfrútból banánból kivibõl, ananászból fügébõl és datolyából fogy a legtöbb. A citromnál kerüljük a nagy, vastag héjúakat, mivel a kisebb méretû, vékony héjú fajták több levet adnak, így relatíve olcsóbbak.

A férfiak állítólag ijedtükben találták fel a porszívót, a mosógépet, a padlókefélõt, a mosogatógépet, és más otthon használatos szerkezetet, amikor a nõk megkérték õket, hogy segítsenek a háztartásban. Ez a XX. század elején átélt sokk ma is érezteti a hatását, mert a férfiak száz év után sem lettek háziasabbak. Most is töretlen aktivitással gyártják rakásra nõtársaiknak a különféle háztartási eszközöket, gépeket, hogy minél kevésbé kelljen részt venniük a házimunkában.

1. Nagy nyomáson főzött és fagyasztott élelmiszerek → Élet és Tudomány, 1993/45 szám (1438. oldal)
2. Zöldségek savanyítása fermentálással → Ideál, 1999. október (59. oldal)
3. A kelt tésztában lezajló fizikai folyamat tudományos magyarázata → Magyar Konyha, 2001. március (22. oldal)
4. Hogyan megy végbe a mézkészítés a méhek belső szerveiben → Népszabadság, 2001. május 17. (30. oldal)
5. Surányi Dezső: Aszaló napsugár (Téka Könyvkiadó - 1990)

1. Telített, telítetlen és többszörösen telítetlen olajok zsírsavtartalma ? Elixír, 1998. november (17. oldal)
2. Rizsfajták ajánlása ? Ideál, 1999. február (53. oldal)
3. Koleszterin és rák ellen védõ tojás ? Népszava, 1999. április 29. (10. oldal)
4. Különbözõ zöldségek és gyümölcsök hatása a szervezetre ? Ideál, 1999. augusztus (16. oldal) és Elixír, 1999. augusztus (32. oldal)
5. Különféle ét- és salátaolajok jellemzõi ? Vendéglátás, 2000. augusztus (10.