Mérleg (szeptember 23-október 23.)

Mit egyél? Hajlamos vagy a habzsolásra... Az érbetegségek elkerülésére egyél fokhagymát és áfonyát, reggelire pedig valamilyen csírát. Kerüld a fûszereset, helyette fogyassz finom szószokat és vitamindús salátákat.
Mit igyál? Társaságban hajlamos vagy többet inni a kelleténél. Csak falatkákat fogyasztasz ilyenkor, ám ezek nem szívják fel az alkoholt.
Mivel vendégeld meg a Mérleget? A Mérleg inkább a hangulattal törõdik, nem az étellel.

Ételed és életed. A csillagjegyek nemcsak az ember tulajdonságait és jellemét határozzák meg, hanem táplálkozási szokásait is. Ezért nem véletlen, hogy más ételfajtákat kedvelnek a Bakok, mint a Szüzek vagy a Nyilasok, és ugyancsak eltérõ étrend biztosítja egészségüket.

300 gr fõtt csicseriborsó
2 vagy 3 tojás
2 gerezd fokhagyma
petrezselyem
csipetnyi bors
zsemlemorzsa
élesztõ
paradicsomszósz

Elkészítés:
Verjük fel a tojásokat, adjuk hozzá a megfõtt csicseriborsót és jól keverjük össze a robotgéppel. Ha már összeállt a massza, tegyük bele a fokhagymát, petrezselymet és egy csipetnyi borsot. Megint egy kicsit keverjük össze, és végül adjuk hozzá az élesztõt is, hogy egy kicsit megdagadjanak majd a gombóckák, amiket a masszából formálunk.

A SZÖLÕ A VILÁG EGYIK LEGRÉGEBBI NÖVÉNYE.Kövesült magvait és levélnyomatait megtalálták a földkéreg õsi rétegeiben is.A szölõtermesztés története pedig egyidõs az emberiségével.A legrégibb kulturnépek után fennmaradt irásos emlékek, rajzok,szobrok,eposzok stb errõl tanuskodnak,hogy a Kaspi-Fekete-és Földközi-tenger medencéjében voltak a szölõtermesztés legösibb és fejlett központjai.Europában elöszõr Görögországban,majd 2000-évvel ezelött a római világbirodalomban alakult ki a fejlettebb szölõtermesztés.A RÓMAIAK IDEJÉRE VEZETJÜK VISSZA HAZÁNKBAN IS AZ ELSÕ KOMOLYABB SZÖLÕKULTURA MEGJELENÉSÉT.

Naspolya /MESPILUS GERMANICA/

VIRÁGZÁS:Májiustol-juniusig.

GYÜMÖLCSÉRÉS:Késõ õsszel

A NASPOLYA ELÕÁZSIÁBÓL SZÁRMAZIK,ÉS MÁR ÉVEZREDEKKEL EZELÕTT ELTERJEDT KÕZÉP -EURÓPÁIG,AZ AKKORI GERMÁNIÁIG. Az a téves feltételezés,hogy onnan származik latin germenicus,fajtanévbõl származik.Ez ma már alig ismert növény faként vagy cserjeként nõl, fa eléri a 6 méter magasságot. A kezdetben zöldes rozsdavörös gyümölcs késõ öszre megbarnul,ekkor kemény,és elsõ fagyokig fenn kell hagyni a fán.Szedés után addig tároljuk mig meg nem puhul és el nem veszti csersavtartalmának egy részét.Ezután nyersen is fogyasztható:Szénhidrátot és pektint tartalmaz.Más gyümölcsökkel keverve izes lekvár készithetõ belõle.Italok izesitésére is használják.Naspolya melegebb országokbol származik ezért elsõsorban az enyhe fekvésû,napos félárnyékos termõhelyeket kedveli.a fiatal fa ágai tövisesek,az uj hajtások fehér filcesen szörõsek.

Mennyire hasonlítanak a francia étkezési, ételkészítési szokások a magyarokéhoz?

A franciák reggelire egyszerû és könnyen elkészíthetõ ételeket fogyasztanak. A kávéhoz croissant esznekvajjal és jammel. A mi szokásainkkal ellentétben, õk reggelire épphogy csak harapnak valamit, ebédelni szintén nincsen

sok idejük, ezért a gyorsan elkészíthetõ ételeket részesítik elõnyben. Általában salátát esznek sajttal vagy hússal. Este, amikor összejön a család, hogy együtt étkezzenek és megbeszéljék a nap történéseit, elõételnek erõ- vagy krémlevest tálalnak.

A magyar konyha eljárásai alig térnek el más népek konyhájának ételkészítési eljárásiról, mert a világ bármelyik részén szintén fõzéssel párolással vagy sütéssel készítik az ételeket.
A magyar konyha éppen azoknak a különleges eljárásoknak köszönheti jó hírnevét, amelyek egyéb népek sütési és fõzési módjától megkülönböztetik. Pörkölt és paprikás ételeink alapja az olvasztott sertészsírban pirított hagyma, fûszerpaprikával keverve. A sertészsír azért a legmegfelelõbb, mert kellõ hõfokra hevítve a legjobban kioldja a hagyma illóolaját.

Mátyás Király korából és az õt követõ idõkbõl már bõséges adataink vannak. Mátyás király asztalára az ételek bõ és változatos sora került. A hazai és külföldi tudósok gazdagnak mondják hazánkat minden állat- és növényfajtában. A királyné olasz volt, így erõsen érvényesült az olasz befolyás a fõúri és nemesi konyhákon. Szakácsai is magyarok voltak.

A nyárson és rostélyon sülteken kívül készítettek még ételeket üstökben, bográcsban, lábasokban.

A magyar ételek elkészítési módja napjainkban - talán szerencsére - korántsem azonos õseinkével. A honfoglalás elõtti korban már megtalálhatóak azon ételek alapjai, amelyeket - fejlesztett formában - ma is ismerünk. Az osztjákoktól örököltük a bablevest, az azerbajdzsánoktól a gulyáslevest. A töltött káposzta õse a szárma. Ez a szõlõ- vagy káposztalevélbe töltött és rizzsel kevert hús török eredetû étel, többek között ez is egy bizonyíték arra, hogy a török hódítás igen nagy hatással volt a magyar konyha kialakulására.

Ez egy rendkívül kényes kérdés, legjobb ha Feng Shui tanácsadó véleményét kérjük ki, ugyanis színét meghatározza a konyha elhelyezkedése, (hogy mely égtáj fele néz), a nagysága és a természetes fény mennyisége is. Piros szín jól hat az emésztésre, ezért lássuk el kis konyhai kiegészítõkkel, mint például terítõ, gyertya, virágos vagy gyümölcsképek. Az étkezõ részben a fehér a fekete, a szürke vagy ezek kombinációja kerülendõ, ugyanis bizonyított dolog, hogy az effajta színek látványa csökkenti az étvágyat.