A bor, a finomságok és a zene ünnepe az évente megrendezett Komáromi Borkorzó. Immáron második alkalommal nemcsak koccintással tisztelegnek a város nagy szülötte, Jókai Mór emlékének.

A rendezvény az idei első szeptemberi hét végén is szokásos helyén, a Klapka téren és a Tiszti pavilon udvarában várja a nemes borok, ízletes ételek és a jó zene hódolóit. A régió, a távolabbi vidékek, valamint a meghívott külföldi borászok által termelt borokhoz a környék sajtjait, péksüteményeit, vad-és szüreti ételeit kínálják a vendégeknek. Az igazi attrakció azonban a Jókai bablevesfőző verseny. A Tiszti Pavilon melletti Anglia parkban „mérkőznek meg” mindazok, akiknek a nagy mesemondó iránti tisztelete túlmutat regényeinek olvasásán. Megidézve azon hétköznapi kulináris örömöket, amelyeknek maga Jókai is előszeretettel hódolt.

Jókai Mór, a „nagy mesemondó” Komárom város szülötte volt. Mindenhol és mindenben a hazai ízeket kereste, bár idővel megismerkedett a franciás konyhaművészeti praktikákkal is. Műveiben gyakran megörökített főzéseket, ételeket is, majdnem receptszerű leírást adva róluk.

Bableves Jókai módra. Egyszerű, sűrű © hangarycard.hu

Ahogy Draveczky Balázs, a néhány éve elhunyt jeles

gasztrotörténész írja: „Közismert finomsága volt a füstölt malacköröm babba főzve. Egyszerű, sűrű bablevesként került Jókaiék asztalára. Nem volt benne sem zöldség, sem kolbászkarikák, még csülökdarabkák és csipedett sem. Azok mind-mind a későbbi – az ízesítés, a javítgatás, a szakácsi fortélyok és gazdagítás leleményezte – főzésekkel kerültek bele. Ízesítik, díszítik tejföllel, paprikás zsírcseppekkel. Ma már ahány receptkönyv és vendéglátóhely, annyi variációja van. A nagy mesemondó rá sem ismerne arra, amit ő írásaiban hol görögolvasó, arany vagy angyalbakancs, meseszép költői névvel emleget. Mert mint mondta, olyan nagy szemű bab kell hozzá, mint a görög szerzetesek rózsafüzérje, és az omlós füstölt malacköröm színe arany, formára meg mint az angyalok lábbelije…”

Kétségtelen, ma már sehol sem leljük fel a leírás szerinti eredeti bablevest, de valószínűleg a hálás utókor variációi is elnyernék az asztali örömökre fogékony író elismerését. Szakál László, aki a ’90-es évek elején gyűjtötte csokorba híres emberek híres ételeinek leírását, a mellékelt receptet ajánlotta.

Jókai bableves

Hozzávalók: 40 dkg nagy szemű tarkabab, 15 - 15 dkg tisztított sárgarépa és gyökér, 10 dkg tisztított zeller, 1 db babérlevél, 50 dkg sertéscsülök, 50 dkg debreceni kolbász, 2 liter csontlé, 10 dkg zsír, 10 dkg liszt, egy közepes, felaprózott vöröshagyma és 2 gerezd fokhagyma, petrezselyemzöld, só, kalocsai fűszerpaprika, ízlés szerint tejföl, ecet.

Elkészítés: Az előző nap beáztatott szárazbabot lecsurgatjuk,átmossuk és a csontlében feltesszük főni. Beletesszük a füstölt csülköt, a felkarikázott kolbászt (ezt 10 perc után kimerjük, félretesszük) és a babérlevelet. Amikor a bab puhulni kezd, hozzáadjuk a kockára vágott zöldségeket. Lassú tűzön, egyenletes forralással főzzük. Ha a csülök megpuhult, kivesszük a levesből, kicsontozzuk, kockákra vágjuk. A levest világosbarna, a hagymával, paprikával, fokhagymával ízesített fűszeres rántással besűrítjük, ha szükséges utána sózzuk. A felaprított csülköt és a kolbászt a forrásban lévő bableveshez adjuk. Forrón tálaljuk apróra vágott petrezselyemmel, tejföllel, pici ecettel ízesítve. Kínálhatjuk házilag készült csipetkével.