Elő az erőspaprikával, borssal, gyömbérrel, kölessel, hajdinával, zabpellyel, dióval és mandulával, babbal és lencsével....

Tapasztalták-e kedves olvasóink, hogy ha valaki csípőset eszik, vagy iszik, annak nemsokára melege lesz, törli a homlokát, s veszi le magáról a ruhát, s a külső hőmérséklettől függetlenül meleg érzetről számol be!

Nincs avilágon olyan nép nemzeti konyha, amelyik ezt ne ismerte volna fel. Már a Bibliában, az Ószövetségben több helyen találunk utalást a helyes táplálkozási szokásokon belűl a fűszerek használatára, de igazán tudományos alapra a , Georgehe Oshawa által rendszerbe foglalt , zen buddhista filozófiai alapokon nyugvómakrobiotikus rendszer magyarázza, a jelenséget, valamint az évezredes hinduista alapokon nyugvó védikus táplálkozási rendszer.

A makrobiotikus rendszernek az az alapja, hogy mindég a szezonnak megfelelően illő táplálkozni, azaz tavasz végén, nyáron, ősz elején , amikor a külső hőmérséklet magas, s a szervezet hőregulációs rendszere a hűtéssel van elfoglalva, s ennek érdekében sokat párologtat, akkor a friss zöldségekre, gyümölcsökre van elsősorban szükségünk, lehetőleg ökológiailag és biológiailag tiszta helyről beszerezve. Ebben a meteorológiai ciklusban a sok gabonának hüvelyes és olajos magnak nincs helye.

Hasonló a helyzet hosszantartó lázas állapot esetében is, ekkor is indokolt a szervezet úgynevezett zöldséggel, gyümölccsel történő hűtése. Mindkét esetben ismert a különféle módon lehűtött friss zöldséglevek, gyümölcslevek fogyasztása is.

Más a helyzet azonban akkor, amikor jön a hűvös, nedves, vagy hideg, de száraz idő?

A szervezetünknek megnő a kalorikus energia igénye, s inkább a melegítő ételek felé billen a mérleg nyeléve. A kalorikus energia számtalan módon kerül a szervezetben felhasználásra, ebből két nagy csoportra oszthatjuk valamennyit. Első az alap anyagcsere, ebbe tartozik minden olyan élettani feladat, ami elsősorban a vegetativ idegrendszer által és a belső elválasztású mirigy rendszer által irányított folyamat. Ezek a tudattalan által irányított élettani folyamatok az emésztés, a légzés, a vér és nyirok keringés s egy sor egyéb automatikusan működő rendszerek összessége. Ezek közé tartozik bizonyos szintiog a hőreguláció is, amely bizonyos élettani keretek közt teljesen automatikusan történi mind a meleg, mind pedig a hideg esetében.

Eljön azonban egy ugynevezett küszöb érték, amikor a reguláció érzet formában jelzi, hogy az automatizmus határai és lehetőségei elérkeztek a korlátokhoz, s most már tudatosan kell cselekedni.

A meleg és hideg érzet bizonyos szint után tehát tudatos cselekvésre késztet, mely eredménye képpen cselekedeteink oly irányba tolódnak el, ami a tudattalan kompenzációt segítik.

Hideg esetében többet, sürübben, s mást eszünk, mint meleg esetében.

Az őszi, téli és kora tavaszi táplálkozás alapját a különféle gabonák képezik, elsősorban a hajdina, a rizsfélék, a köles, a kukorica, a zab, de ajánlatos az olajos és hüvelyes magvak napi rendszerességgel történő fogyasztása is.

Az olajos magvak hidegen préselt olajai szintén kitünően bele illenek a táplálkozási rendszerbe, s nem feledkezhetünk meg a csípős fűszernövények ésszerű és okszerű használatáról sem. A meleg érzetet növelhetjük a tűz energia táplálékainkba történő bevitelével, azaz az élelmiszerek sütésével, főzéséve, párolásával ez megoldható, bár ebben az esetben a növényekben az élettani feladatokhoz nélkülözhetetlne enzimek denaturálónak, s ezért kell minden nap valamely téli gyümölcsöt, vagy zöldséget nyersen fogyasztani.

A sütésnek vannak speciális megjelenési formái is- pl sült gesztenye, sült alma, sült tök, de ismerjük egy sor egyéb zöldségnövény grillezési és speciális fűszerezési formáját is.

A csípős, melegítő fűszerezés szinte a teljes étlap minden fogására kiterjeszthető, mert a paprikás pálinka étvágy gerjesztőnek, majd egy jó halászlé, s azt követő szintén ésszerűen fűszerezett túrós csusza, végül valamely uillő bor, vagy a szánkózásból, sielésből, korcsolyázásból, vagy csak a hidegből hazajövet milyen jól esit a kellően fűszerezett forralt bor, s utána a forró zuhany, vagy forró mustármagos lábfürdő.

Vannak népgyógyászati tapasztalatok a csípős paprika gyomor nyálkahártya gyulladás csökkentő hatásáról is, de a csípős hagymafélék, fokhagyma és egyéb hagymafélék holisztikus népgyógyászati hatása szintén közismert.

Ugyancsak empiria, azaz tapasztalat, ha csípős növényi alap anyagu kenőcsökkel kezeljük a bőrünket, az nem csak a bőrben, hanem a bőr alatti kötőszövetben is vérbőséget eredményez, szöveti hisztaminokat szabadít fel, s ezek mind mind ,amennyiben nincsenek túlzásba vitt szinten, elősegítik a vérkeringés és a nyirokkeringés javulását, ami a kérdéses terület harmónikusabb működéséhez vezethet.

Összességében a téli táplálkozás és önmagunk bőr és testápolása megkívánja az ésszerűen alkalmazott csípős növényi alapanyagú készítmények, élelmiszerek, italok alkalmazását és fogyasztását.

Béky László, 2oo4/2oo5 telén