A lazacfélék leginkább az Ó- és Újvilág északi részein elterjedtek. Évtizedekkel ezelőtt még hálóval, horoggal fogták ki a gazdaságilag jelentős, igen jó húsú lazacfajokat, igencsak kis mennyiségben, így nem csoda, hogy szinte megfizethetetlen árunak számított. Időközben az óriási igény következménye képpen kialakult a lazacok tömeges szaporításának folyamata is: napjainkban a nemes lazacot többségében óriási méretű, zárt ketrecekben tenyésztik. Ezeket a ketreceket Norvégia, Svédország, Finnország, Skócia és más országok tengerparti vidékein, védett öbleiben, fjordjaiban helyezik el. Szomorú tény azonban, hogy a természetes vizekben élő lazacok száma továbbra is rohamosan csökken.

Már az ókori Távol- Keleten is felismerték a halfogyasztás kedvező élettani hatásait: Kínában különösen a szoptatós anyáknak javasolták, Japánban a terhes és szoptatós anyák mellett a fejlődő gyermekeknek és fiataloknak is kínálták. Egyes elbeszélések szerint párbajok és csaták előtt a szamurájok is előszeretettel fogyasztottak ezekből a halakból, mert úgy tartották, hogy erőt és energiát ad nekik.

Az utóbbi évtizedek kutatásai végül igazolták ezeket az ősi japán és kínai megfigyeléseket, ugyanis a halhús olyan telítetlen zsírsavakat tartalmaz, amelyek jó hatással vannak mind a magzat és a fiatal gyermekek fejlődésére, mind az aktív felnőttek és idősebbek fizikai képességeire.

A lazac testfelépítésére jellemző, hogy teste meglehetősen hosszú és henger formájú, feje ehhez mérten aránytalanul kicsi, szája a szemekig hasított, állkapcsán kúpforma fogak találhatók.

Az egyik leggyakoribb és legismertebb lazac faj az ún. közönséges lazac, amely akár másfél méter hosszúra is megnőhet, tömege pedig elérheti a 45 kg-mot is! Háta szürkéskék, oldalai kezdetben ezüstfényűek, később egyszínűek lesznek, és legvégül feketés foltok alakulnak ki rajta. Úszói általában sötétszürkék, hasa leginkább ezüstfehér. A hal húsa szálkamentes, színe a fehértől a rózsaszínen át egészen narancsig terjedhet.

206 kcal, 865 kJ/100 gramm

Lazac vásárlásakor a halvásárlásnál megszokott szempontokat tanácsos figyelembe vennünk! A hal frissességre leginkább húsának színéből, állagából, szagából következtethetünk. A friss hal szaga, illata könnyű, enyhén sós, színe fénylő, csillogó, színgazdag. A hal szemei tiszták, csillogóak, ha vannak pikkelyei, azok erősen tapadnak a testfelületre, húsa tömör és egységesen rózsaszín.

Ha valamilyen halkészítményt vásárolunk, mindenképpen ellenőrizzük annak szavatosságát!

Friss lazacból készült étel készítésekor ajánlott, hogy már szeletelt halfilét vásároljunk, így megkímélhetjük magunkat a hosszasabb előkészítési munkáktól.

Felhasználás előtt a halat alaposan mossuk meg, majd töröljük szárazra. Végül az adott receptnek megfelelően fűszerezhetjük, vagy akár pácolhatjuk is a még intenzívebb ízek és illatok eléréséért.

A lazac a legízletesebb halak közé tartozik, húsa rózsaszínű és kiváló ízű.
Ebből a húsfajtából gyakran készítünk előételt, remekül illik gyümölcsökhöz (pl. narancshoz, grapefruithoz, szőlőhöz, ananászhoz, sárgadinnyéhez, fügéhez, melyeket általában füstölt lazaccsíkokba tekerve tálalunk). A lazacot a többi húsfajtához hasonlóan kitűnően lehet tölteni, ajánljuk továbbá tejszínes-, fűszeres ragukhoz, legfőképpen hagymával, fokhagymával, petrezselyemmel ízesítve.

A lazac nagy mennyiségben tartalmaz fehérjéket, melyek aminosav-összetétele nagyon kedvező, hasonló az egészen fiatal állatok húsáéhoz. Élettanilag kedvező tulajdonsága azonban mégsem a fehérjetartalmukhoz kapcsolódik, hanem speciális zsírsav-összetételükhöz: mind a húsrészben, mind a halolajban kiemelkedően magas a többszörösen telítetlen zsírsavak - ún. Omega-3 zsírsavak - aránya. Ennek az anyagnak az emberi szervezetre gyakorolt előnyös hatása mára már közismert és orvosilag bizonyított; óriási szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Az Omega- 3 zsírsavak megakadályozzák a vérlemezkék összetapadását, gátolják a vérrögképződést, vérnyomást szabályozó hatásuk van és növelik a vérben lévő védő hatású- ún. HDL- koleszterinfrakciót.

A makro- és mikroelemek közül tartalmaz cinket, vasat, jódot és szelént. Zsírban oldódó vitaminok közül A- és D-vitamin, vízben oldódó vitaminok közül pedig B1- és B2-vitamintartalma magas.